Köztudott ugyebár, hogy a csokik közül az egyik legnépszerűbb a Milka névre hallgató, ha a csokoládék, mint olyanok egyáltalán hallgatnak valakire. Ennek a nyalánkságnak a csomagolópapírján egy tehén látható, ha jól emlékszem egy lila szőrű svájci tehén, „akinek” a teje bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a szóban forgó termék minél közkedveltebb legyen, de fogalmazhatnám úgy is, hogy minél gyakrabban közszájon, közszájban forogjon, olvadozzon.
Híres tehén lehetett az a svájci – ha egyáltalán odavalósi volt – Milka. Illetve azzá vált, tekintettel arra, hogy a Milka csokoládé egész Európában elterjedt, talán még ott is, ahol különböző okok miatt nem engedhetik meg maguknak a szülők azt a fényűzést, hogy csemetéik mindennap több ízben is csokit szopogassanak, majszolgassanak.
Ha történetesen mi magyarok is forgalmaztunk volna a Milkához hasonló zamatú nyalánkságot egy kisbugaci magyar tarka tejének a feldúsításával, az a készítmény bizonyára nem Milka névre hallgatott volna, hanem, istenuccse, Riskára, annál inkább, mert mifelénk több volt a Riska, mint a Milka, ezt a nóta is bizonyítja: Ráütök a Riska tehén farára, stb.
Felvezetőnek ennyi talán elég is. Ennyit azonban el kellett mondanom ahhoz, hogy folytathassam: az a szerbiai vagy hova valósi aranyos kisboci, amely lila színmű bundácskában jött a világra, engemet az emberi természet egyik meglehetősen elterjedt szindrómájára emlékeztetett, ami egyébként egészen kézenfekvő volt: a színeváltozásra.
Mert hát hiszen mi is! Sőt mindenekelőtt mi, emberek.
A lila bundás boci esete tehát kapóra jött.
Hiszen az ország, ahol megszületett, választásokra készülődik. Nem először, de már a demokrácia alapelveit tiszteletben tartva, magyarán szabad választásokra. Bármelyik bejegyzett párt jelöltjére, bármelyik szavazati joggal rendelkező polgár meggyőződése, szabad akarata szerint voksolhat.
Ez azonban egy úgynevezett belső színeváltozást indíthat el – és valószínűleg el is indít – nem egy polgártársunkban. Azért mondom, hogy belsőt, mert a tudomány úgynevezett külső színváltozást is ismert, ami külsőleg jut kifejezésre, láthatóvá az ember arcán. (Más ugye a beteg, megint más az egészséges ember arcszíne.)
A belső rejtettebb, ám ha mégis fény derül rá, annál meglepőbb. Most, a választások előtt mégsem a szavazók színeváltozását hangsúlyoznám, inkább az induló pártokét, amelyek színt próbálnak váltani, hogy minél tetszetősebbeknek tűnjenek potenciális rokonszenvezőik szemében.
A gyakorló csokifogyasztó tudja, mit dob a kosarába, amikor a Milkáért nyúl a polcra. A Milka megbízható portéka. Nem így a jelölt, akit kitüntettünk bizalmunkkal, leadott voksunkkal.
De láthattunk már olyan csodát is, hogy lángvörös szavazók haragoszöld színre váltottak!
Szakemberek véleménye szerint a lila bocink idővel „természetes” színre változtatja a bundáját.
A választók és a választottak esetében is előállhat hasonló színeváltozás? Ez nálunk, kétlábúaknál mintha bonyolultabb lenne, mint a négy- vagy a százlábúaknál.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)
(fotó: AP)
(fotó: Beta/AP)
A mai középkorúak generációja valamiféle megszokásból még udvariasan, csöndben végighallgatja a hosszúra nyújtott szónoklatokat, megnyitóbeszédeket. A mostani általános iskolások és középiskolások viszont egyszerűen nem tolerálják azt, hogy valaki hosszasan ,,szövegel'' a színpadon vagy a szónoki emelvényen. Egy perc után elkezdenek egymás között pusmogni, halkan beszélgetni, türelmetlenül fészkelődnek, mocorognak a helyükön. Unatkoznak, mégpedig látványosan.
Persze amikor arra gondolok, hogy végigálltam már sokadmagammal olyan kiállításmegnyitót, amelzen a nyugalmazott egyetemi tanár 42 (!) percig olvasta fel a szövegét, s többet megtudtunk a méltató életéről, mint a művész munkásságáról, akkor azt mondom, igazuk van a fiataloknak, hogy nem hajlandók az üres szócséplést végighallgatni, s ennek nem túl udvariasan hangot is adnak. S bizonyára ugyanígy vélekednek mindazok, akik kénytelenek voltak hosszúra nyújtott politikusi okoskodásokat végighallgatni (s egy bizonyos életkoron felül mindenkinek kijutott már ebből). Másrészt viszont riasztó is ez a fiataloknál tapasztalható türelmetlenség. Term;syetesen megvan erre a magyarázat: a mai ifjú nemzedék ahhoz szokott hozzá, hogy a tévében őrületesen pergő képekkel, maximum három percben értesül a világ eseményeiről. Ha valami ennél hosszabb, már elkalandoznak gondolatai, szétszóródik a figyelme. Ez felületességre is szoktat, mert 3 percben nincs idő elmélyülni a dolgokban. Persze, ezzel megfosztják magukat attól a csodálatos érzéstől, amelyet akkor élünk át, amikor egy fotelben kucorogva egész délutánra elmerülünk egy izgalmas regény olvasásában.
Vajdaságban: ma túlnyomórészt napos, meleg időjárás lesz. Gyenge vagy mérsékelt északi szél fúj. A hőmérséklet reggel 7 és 9, nappal 24 és 26 fok között mozog.
Az ország területén: túlnyomórészt napos melegebb idő lesz. Dél körül a Homolje-hegység térségében átmeneti felhősödés előfordulhat. Gyenge északnyugati szél fúj. A hőmérséklet reggel 5 és 12, napközben 21 és 26 fokközött alakul.
Távolabbi előrejelzés szerint: vasárnap még marad a túlnyomórészt napos, meleg időjárás, hétfőn azonban Vajdaságban mérsékelt felhősödés, az ország többi részében változékony idő, eső, záporeső várható, gyenge délkeleti szél kíséretében. Kedden változékony idő lesz, esővel, záporral, zivatarral.
Európában: szombaton a kontinens nyugati felében sok helyen lesz eső, záporeső. Változékony idő várható Kelet-Európában is. A leghűvösebb északnyugaton lesz, alig 10-15 fokkal, míg a legmelegebb a Kelet-európai síkságon lesz, ahol a hőmérséklet 30 Celsius-fok körül mozog majd.
A Balkán-félszigeten: ma változékony lesz az időjárás, több helyen eső, zápor várható, mérsékelt északkeleti széllel. A csúcshőmérséklet 21 és 27 fok között mozog.
1893
Megszületett Bajor Gizi színésznő.
1958
Megszületett Budapesten Bubik István Jászai Mari-díjas színművész. Ismertebb filmjei: Az ember, aki nappal aludt; A kanyaron túl; A halálraítélt; Katona József: Bánk bán; Nyolc évszak; Az óriás; Vérszerződés.
1939
Megszületett Győrben Izsóf Vilmos magyar színművész. Ismertebb filmjei: Hoppá; Nyolc évszak; Mata Hari; A Cárné összeesküvése; A Löcsei fehér asszony; Forró vizet a kopaszra!; Utazás Jakabbal; Az Oroszlán ugrani készül.
1962
Megszületett Kerekes József magyar színész, a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagja. Ismertebb filmjei: Némó nyomában - szinkron; Hotel Szekszárdi; Vadkörték - A tihanyi kincsvadászat; Von Trier száz szeme - narrátor; Capitaly; Szegény Lázár.
1975
A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.
1994
Meghalt Jacqueline Bouvier Kennedy (lánynevén: Jacquline Lee Bouvier), John F. Kennedy felesége.
1995
Meghalt Páskándy Géza költő, író, színműíró (Piros madár, Hány az óra, Vekker úr?).
1568
A kálvinizmus bevezetése után a katolikus Stuart Mária skót királynő Angliába menekült, ahol I. Erzsébet angol királynő elfogatta és börtönbe vetette.
1825
Párizsban 64 éves korában meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus, a róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység".
1861
Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő, aki korának kimagasló koloratúr szopránjaként nagy népszerűségnek örvendett.
Akkora pofont adott magának egy nő Kínában egy szúnyog miatt, hogy a fél fülére megsüketült.
A szúnyog a 38 éves asszony fülénél döngicsélt, ő pedig agyoncsapta ugyan, ám a győzelem „pirruszi” volt, nagy árat fizetett az önfülesért. Olyan erővel és szerencsétlenül csapta meg magát, hogy fülében a hirtelen bepréselődött levegőtől kritikus szintre nőtt a légnyomás és megrepedt a dobhártyája.
„A szúnyoggal végeztem ugyan, de azon az oldalamon most semmit se hallok” – idézte a nőt az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.