Tömegközlekedési kínszenvedés

Erre vonatkozóan több előterjesztést is a kormány elé tárt a főváros, de végleges döntés még nem született. Ugyanakkor Rogán Antal, aki a parlament és a főváros gazdasági bizottságának elnöki posztját is betölti, arra figyelmeztetett a napokban: csakúgy, mint a Malév esetében, a BKV finanszírozásánál is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája. A Belváros fideszes polgármestere szerint a kormány ugyan hajlandó átutalni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az nem lesz elég, ha a főváros nem szán elég pénzt saját cége működtetésére. Rogán szerint Budapest túl kevés pénzt áldoz a BKV-ra. Arra is figyelmeztet: a BKV-nak adott rendkívüli állami támogatásokat ugyanúgy nem fogják szeretni Brüsszelben, ahogyan elítélték a Malévnak nyújtott segítséget. Valószínűsíti, hogy ha folytatódik az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen állami támogatások folyósítása, valószínűleg ugyanolyan eljárás vár Magyarországra, mint a légiközlekedési vállalat esetében. Aggodalmait (ezen a téren) a főváros, de legalábbis a Főpolgármesteri Hivatal nem osztja: kiadott közleménye szerint a Malév privatizált cég volt, ezért az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen az állami támogatása. „A BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van. Az IMF csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kis mértékű és nem áttekinthető módon történik” – olvasható a közleményben.

Amíg pedig a politikusok azon vitatkoznak, hogy kinek kellene pénzt tömni a mamutvállalatba, addig annak dolgozói kedden tiltakozó megmozdulást tartottak, és éppen sztrájkra készülnek. A BKV dolgozói szerint a cégvezetés semmibe veszi őket, nem folytat érdemi tárgyalásokat a kollektív szerződésről, és a bértárgyalásokat sem veszi komolyan. „Az MSZP ellopta, a Fidesz elveszi a BKV pénzét” – így foglalta össze a helyzetet az egyik demonstráló transzparense. A vállalat dolgozói kilátásba helyezték, hogy ha nem rendeződik a pénzügyi helyzetük, márciusban sztrájkolnak. Erre Várszegi Gyula, a BKV vezérigazgatója annyit válaszolt: ha nem rendeződik a finanszírozás, nem kell sztrájkolni, mert elfogy a pénz, becsődöl a cég.

Mindeközben pedig a Levegő Munkacsoport azt állítja: a Nemzetközi Valutaalap éppenséggel a tömegközlekedés hatékonyabbá tételét sürgeti, nem pedig az erre fordított állami támogatások csökkentését. Az IMF magyarországi képviselője azt írta a civileknek: a valutaalap azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy teljes egészében ismerje el a költségvetésben a tömegközlekedésnek nyújtandó támogatásokat ahelyett, hogy évről évre alultervezi azokat, és év közben ad támogatást a fizetőképesség fenntartására, tőkenöveléssel vagy az adósságok átvállalásával. Ugyanakkor, amennyiben a kormány csökkenti a támogatásokat és a tömegközlekedés adósságállományát, akkor ezt egy értelmes szerkezetátalakítási terv alapján kell megvalósítania, máskülönben a támogatások elkerülhetetlenül növekedni fognak, és az adósságok ismét felhalmozódnak.

Az utasok pedig állnak, várják az egyre többet késő járműveket, s már nevetni sem tudnak azon a gúnyolódáson, miszerint a világvárosban közlekedni gyalog érdemes, ugyanis a villamos kisiklik, a troli ráz, a busz lerobban, a metró pedig elfüstöl. Napi szinten…